2018. december 10., Judit napja
Legyen ez a kezdőlapom!  

Körülöttünk minden, és mindenki rezeg

Az általuk mérhető energiákat a radiesztéták a términőség fogalmával jellemzik. Tudomásunk sze-rint az ilyen erőket csak ezek, a hatodik érzékkel megáldott emberek képesek érzékelni, mérni. Ilyen erőként kell említenünk a föld alatti vízereket, a Hartmann-hálót, a Curry-hálót, a Tigris vagy a Szent György (Ley) vonali töréspontot, illetve a pozitív és gyógyító energiákat sugárzó helyeket.

A grazi Biorezonanciás és Bioenergetikai Intézetben Dr. Noemi Kempe, fizikus, mérnök tíz évi in-tenzív kutatómunka után kijelentette: „Ezek az erők, ill. erővonalak speciális térbeli mágneses me-zők, ill. azok bonyolult struktúrái, pontosabban a Föld egészét felölelő mágnesesség lokális válto-zása, amelyeket geológiai folyamatok, ill. vízerek idéznek elő. Noha ezek az eltérések, ill. változá-sok igen csekély mértékűek, az élőlények szervezete érzékeny rájuk. A reakció elsősorban a szer-vezet homeosztázisának változásaiban észlelhető. Ugyanakkor a geomágneses mezők változásai-nak jellegéből egyelőre nem lehet megjósolni, hogy milyen hatással lesznek szervezetünkre. Eh-hez további kutatások szükségesek. Ami pillanatnyilag biztosra vehető, hogy a vízerek megzavar-ják szervezetünk homeosztázisát, tehát kórokozó hatásúak. A pozitív energiájú helyek ezzel szem-ben frissítő, éltető, energetizáló hatásúak.”

Pozitív energiájú helyek

Amikor az ember belép egy ilyen helyre, azonnal egy semmi máshoz sem hasonlítható jó érzése támad. Mivel a mágneses mezők változásai műszerrel mérhetők, a mérésekkel sikerült megállapí-tani, hogy a helyi mágneses mezők és a szervezet között aktív kölcsönhatás jön létre. Ha egy élő-lény egy ilyen helyen tartózkodik, a helyben mérhető mágneses térerők és a homeosztázis lassan, de észrevehetően megváltozik, majd miután az élőlény távozik, minden visszatér az eredeti érté-kekre. Az a tény, hogy a legtöbb ilyen (pozitív energiájú) helyen egyházi épületek állnak, kissé misztikus fényben tüntetheti fel a jelenséget, de természetesen találunk ilyen kedvező energiájú helyeket a szabadban is, messze minden ember által készített épülettől.
Feltűnő, hogy az említett helyek egy szabályos hálórendszer csomópontjaiban állnak. A Magyaror-szágon kunhalmoknak nevezett dombocskák, melyek szemmel láthatóan emberi kéz művei, szin-tén e hálórendszer részei. Az 1900-as évek elején a Kárpát-medencében 4000 kunhalmot ismer-tek.
Nemcsak hazánkban fordulnak elő ilyen dombocskák nagy számban, hanem Bulgáriában és Oro-szországban is; gyakoriak Szibériában és Belső-Ázsiában. Ott török-tatár eredet szóval kurgánnak nevezik őket. Ezeken kívül vannak olyan természeti képződmények, mint a Pilisszentiván melletti Ördög-szikla, illetve olyanok, melyek természeti képződménynek tűnnek, de szabályosságuk foly-tán lehetséges: emberi kéz beavatkozása is közrejátszhatott létrejöttükben. Ilyen a Mindszentkálló melletti Kőtenger virágszirom alakú sziklaképződménye.

Pl. a tápiószentmártoni Attila-dombon a legkülönbözőbb betegségekből történtek spontán gyógyu-lások. Az eset súlyosságától függően 10-20 alkalommal 1-3 órás ott-tartózkodás eredményt hoz-hat. A hatás tartósságára vonatkozóan még nincs többéves megfigyelés. Ha az illető életmódja, gondolkodása, táplálkozási szokásai nem változnak, és visszatér az otthoni környezetében talál-ható földsugárzásokba, akkor idővel visszaeshet korábbi betegségébe vagy újabbat kaphat.

A pilisszentiváni Ördögszikla alaphelyzetben 3 m szélességű sávjai is alkalmasak gyógyításra, harmonizálásra. Nehéz lenne a szikla tetejére felmászni, elegendő körbeülni azt. Az ilyen képződ-mények úgy jöhettek létre, hogy a sugárzás középpontjában lévő szikla anyaga az állandó sugár-zás hatására megváltozhatott, bekeményedett. Így csak a környezet puhább része omlott le évez-redek alatt az erózió hatására.

A mindszentkállói Kőtenger hatágú virágszirma annyira szabályos, hogy nehéz elképzelni: ezt a csodát a természet alkotta a puhább anyag eróziójával. Ugyanitt egy ide nem illő anyagú, vörös kőszikla is befolyásolja az összképet. Hogy került ez ide, és mi a célja? Ezekre a kérdésekre még nincs válasz, de egyszer talán megkapjuk őket.

Mivel az erősebb központok, melyek számba jöhetnek gyógyító hatásukkal, átlagosan 15-20 km-ként találhatók, 10 km-nél nagyobb távot senkinek sem kellene otthonról megtennie a lakásához legközelebbi gyógyhelyig. Ahol a közelben ismert kunhalom van, közepe jól felismerhető, a környéken lakók kihasználhatják a lehetőséget. Elegendő az energiaközpont kb. 3-5 m átmérőjű területén elhelyezkedni, és alkalmanként 1-3 órát ott tölteni. Ebből következik, hogy 10-15 személynél több egyszerre nem tartózkodhat a helyszínen. A központtól távolodva gyengül a térerő, ekkor az ott-tartózkodás idejét növelve lehet elérni a kívánt hatást.

Dr. N. Kempe szerint a radiesztézia alig 200 esztendeje általánosan elfogadott volt, sőt, geológia célból egyes egyetemeken oktatták is. Néhány neves kutató, és sok más híres személyiség foglalkozott radiesztéziával: Goethe, Max Planck, vagy a nemzetközi hírű sebész, Ferdinand Sauerbruch. A téma ma is élő kiváló szakértője prof. Paul Artmann, építész, aki a II. Világháborúban több mint 3000 fel nem robbant bombát talált meg radiesztéziás tudása segítségével. Pálcával dolgozó radiesztéták sok ország hadseregében szolgálnak, az Osztrák Szövetségi Hadseregben ma is vannak ilyenek. Úgy tűnik, hogy a radiesztéziás gyakorlat megelőzte az elméletet. A módszert igen széles körben használják és alkalmazzák a geológiában, az építészetben, a földalatti vizek, vagy akár a kőolaj keresésénél és a gyógyászatban is. Sok nagyvállalatnak saját radieszté-ziás szakembere van.

A legérzékenyebb mérőműszer az ember

A radiesztéták a kutatóintézet műszereihez képest primitívnek tűnő pálcával dolgoznak, módszerük mégis utánozhatatlan pontosságú, ugyanis nem maga a pálca, hanem az emberi szervezet végzi a mérést. A pálca mindössze a „műszer” -az emberi izomzat- mutatójának szerepét játssza. E téren tehát az emberi szervezetnél nincsen érzékenyebb műszer. Bizonyított tény, hogy az emberi test reagál a mágneses térerő legkisebb változásaira, akár egymillárdnyi Tesla értékben is.
E jelenség magyarázata, hogy éppen elég olyan anyag található szervezetünkben, amelyek szenzorként működhetnek. Testünk mintegy 70%a vízből van. Ez az anyag pedig nagyon érzékenyen reagál a mágnesességre. Hasonló a helyzet a vörös vértestekkel is, amelyek közepében vas atom helyezkedik el. A környezetünkben állandóan jelen lévő mágneses mezők finom változásai valószínűleg információként szolgálnak, és az élő rendszerek szabályzó mechanizmusaira hatással vannak.
Ez azt is jelenti egyúttal, hogy elvileg bárki lehet radiesztéta, bár e téren is léteznek természetes őstehetségek, mint az élet minden egyéb területén. Egyes feltételezések szerint az emberi faj ősei igen érzékenyek voltak a környezeti mágnesesség változásaira, de a civilizáció és a műszaki fejlődés hatására elvesztettük azt a képességünket, hogy tudatosan is észleljük azt, amit testünk érez.

Hasonló dolog ez, mint ahogyan legtöbbünk elvesztette időérzékét, amióta állandóan órát visel. Régen, amikor még nem volt óra, őseink annak hiányában is eléggé pontosan tudták, hogy mennyi az idő, és azt is tudták, hogy érdemes és hol nem tanácsos sátrat verni, vagy épületeket emelni.

A távmérés is lehetséges

Sokaknak nehéz elhinni, de lehetséges távolról is mérni, sőt embereket fényképük alapján ingázni, megállapítani, hogy pl. vízér káros hatása alatt állnak-e. Pedig lehetséges! A kutatók bizonyos területeket térképek segítségével is „kimérettek”, és megállapították, hogy az eredmények a legtöbb esetben megegyeztek a helyszíni mérések eredményével. A távérzékelés a gyakorlatban működik, de a témát kutató tudósok egyelőre nem találtak megfelelő elméleti magyarázatot a jelenségre.

A témáról bővebben az "Az őserő megtapasztalása" című naplónkban olvashatsz!

 

Uhrin Ferenc György